Klímafutar.hu klíma webáruház  

Keresés:             Városok:


Florida sík vidéke a tengerből emelkedett ki, felszíne később homokkal és üledékkel töltődött fel, amelyet az északról érkező folyók hoztak magukkal. Az első emberi lények kb. 15 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide, valószínűleg Közép-Amerikából. Amikor az európaiak felfedezték az Újvilágot, Florida néhány tízezres lakosságát három törzs alkotta: a timucua, az apalachee, és a calusa.

Kolombus 1492-ben nem járt messze Floridától, amikor rátalált a Hispaniola szigetére ( mai Haiti ) . Florida felfedezése Juan Ponce de León nevéhez fűződik. 1512-ben a spanyol király megbízta Leónt, hogy találja meg a mesebeli "Bimini szigetet", amely a legenda szerint az örök ifjúság forrása. León a Bahamák környékén hajózva kereste "Bimini szigetét" de Florida partjánál kötött ki, 1513 április 2-án. Az új országot Pascua Florida névre keresztelte. Az első kikötés a mai St. Augustine közelében volt. León felfedezett egy nagyszerű földdarabot és hálás uralkodója biztosította részére a jogokat a terület kormányzásához és gyarmatosításához.

1521-ben León másodszor hajózott Floridába, két hajón 200 telepest élő állatokat vitt magával. A telepesek a szálláshelyek építéséhez kezdtek, amikor a calusa indiánok megtámadták őket, Leónt egy nyílvessző halálosan megsebesítette. 1528-ban de Narváez 600 katonával és telepessel indult el Kubából, de a csaták során 400 társát elvesztette. Narváez és maradék emberei Mexikó irányába menekültek hajóikkal, de a tengeren nyomuk veszett.

Florida keleti partjainak ellenőrzése stratégiai jelentőségűvé vált, amikor a spanyol kincsszállító flotta rendszeresen arra hajózott követve a Golf áramlatot. 1565 szeptember 8-án de Aviles egy katonai osztaggal megérkezett a mai Jacksonville közelébe, ahol a franciák egy csoportja már megvetette lábát. Az összecsapás elkerülhetetlenné vált a gyarmati uralom megszerzéséért. A franciákat meglepték és könnyen lerohanták amikor hajóik a nyílt vízen voltak. Ezután Menéndez de Aviles megalapította Észak-Amerika első állandó települését a St. Augustine kolóniát.

1702-ben a spanyol örökösödési háború idején a britek mélyen behatoltak Florida területére. St. Augustine erődítményét ugyan nem tudták bevenni, de meg tudták semmisíteni a legtöbb előretolt spanyol katonai helyőrséget és vallási missziót. A spanyol hatalom gyengülőben volt, így az Észak-Amerika fölötti egyeduralom megszerzéséért Nagy-Britannia és Franciaország kezdett háborúzásba. Az indiánok támogatása ellenére a franciák vesztesként vonultak el, átengedve helyüket a briteknek. 1763-ban Florida hivatalosan is Nagy-Britannia fennhatósága alá került.

Miután a britek vereséget szenvedtek az amerikai függetlenségi háborúban, 1783-ban a párizsi egyezmény alapján Spanyolország visszakapta Floridát. A szeminol-indiánok és az európából bevándorolt lakosság azonban hű maradt Nagy-Britanniához. A Spanyolok képtelenek voltak ellenőrzést gyakorolni Florida fölött, ezért 1819-ben átengedték annak jogát az Egyesült Államoknak. 1821-ben Jackson lett Florida első amerikai kormányzója. Amerikai telepesek kezdtek özönleni Floridába az ott élő lakosság megdöbbenésére. A szeminol indiánokat fokozatosan szorították az Everglades mocsárvilága felé, megszerezve tápdús termőföldjeiket. 1830-ban Jackson egy törvényt írt alá, amely minden amerikai indiánt áttelepít a vadnyugat gyéren lakott vidékeire. Egyesek beleegyeztek, mások maradtak és harcoltak. 1835 és1842 között dúlt a szeminol-indián háború, amely ugyan nem dölt el, de a végét alig pár száz indián érte meg. A békével Florida felvirágzott, 1845-ben elismerték államiságát és az USA 27. tagállama lett. A helyi hatalmat az ültetvényesek birtokolták, akik a rabszolgák munkaerejére támaszkodtak. Ennek következtében Florida a déli államok oldalára állt az amerikai polgárháborúban és 1861-ben a föderációhoz csatlakozott. 1865-ben a háború befejeztével a rabszolgák névleges szabadsághoz jutottak, habár a valóságban alig jobb körülmények között folytatták munkájukat egykori uraik számára. Mindezek ellenére az északi befektetők figyelmének középpontjába került Florida.

A XIX század vége felé sok vállalkozó üzletember látta meg a földrajzi és időjárási sajátosságokban adódó lehetőségeket. Közülük kettőnek meghatározó szerepe lett Florida fejlődésében. Henry Morrison Flagler megépítette a Keleti-parti vasutat ( East Coast Railroad) amely 1896-ban elért Miamiig, majd Key Westig. Henry Plant vasútvonala Tampába vezetett, mögötte megnyílt az út Közép és Nyugat-Florida felé. Megindult a telepesek áramlása Floridába, 1870 és 1890 között Florida népessége megduplázódott és a folyamat azóta is folytatódik. Gyorsan emelkedett a földek kihasználtsága emiatt Napoleon Bonaparte Broward kormányzó a világon első ízben egy nagyszabású vízlecsapolási programba kezdett. Több száz kilométer csatorna és védőgát építésével az Everglades mocsárvilágát szárazfölddé változtatta. A turizmus kezdődő virágzása az 1920-as években majdnem lázongásokhoz vezetett, amikor hirtelen emelkedni kezdtek a telek és ingatlan árak. Naponta több mint kétezren özönlöttek Floridába és hamarosan megtiltották a Miamiba induló járatok hirdetését a vasúttársaságoknak. Az 1926-os nagy pusztítást végző hurrikán majd az 1929-es gazdasági depresszió következményeképpen helyreálltak a realitások, csökkentek a telekárak, véget ért a bombaüzlet.

Florida gazdasága egészen a II. világháború kitöréséig nem állt helyre. Akkor újoncok ezrei érkeztek Floridába kiképzésre. A háború után sokan tértek vissza Floridába, emlékezve a napsütés melegére és üzleti vállalkozásba kezdtek, vagy családot alapítottak.

Az 1959-es kubai forradalom után Miami lakossága 300 000 bevándorlóval gyarapodott.

A hatvanas évek végén Walt Disney csendben az Orlando közelében lévő telkek felvásárlásába kezdett és ezzel elindított egy folyamatot amely Florida turizmusát minden várakozáson felüli mértékben megváltoztatta. Már korábban is voltak a turistáknak épített látványosságok, de a Walt Disney World 1971-es megnyitása után az összes korábbi attrakció elavultnak és jelentéktelennek tűnt. A Disney World mára ötször akkorára nőtt, mint megnyitásakor volt és a világ legnépszerűbb nyaralási úti céljává nőtt. Orlando egypár év alatt egy szunnyadó kereskedővárosból lüktető világvárossá nőtt.

A spanyolok aranyat kerestek és az örök ifjúság forrása után kutattak, a mai bevándorlók és turisták céljai sem különböznek sokban.